Települések » Pilisjászfalu

Pilisjászfalu

2015.09.22
2015.09.22
Pilisjászfalu rövid története

A település megközelítőleg a földrajzi szélesség 47-39-17 és a földrajzi hosszúság 18-47-43 fekszik: ezek ugyanis a jelenlegi Községháza bemért koordinátái. A Kenyérmezői-patak völgyében, a Pilis hegység lábánál, Piliscsabától északnyugatra található Pilisjászfalu község, Pest megye és Komárom-Esztergom megye határán, a 10-es főközlekedési út mentén. A Budapest – Esztergom vasútvonal szintén összeköti a falut a környező városokkal.

A település határain belül az alföldi és a középhegységi felszíni formák egyaránt fellelhetők. Az emelkedő dolomitrétegekkel váltakozó un. dachsteini mészkőrögök változatossá teszik a tájat. A dombokon barna erdőtalajok, a lábaknál homoktalajok, a völgyek helyenként pangóvizes területein öntéstalajok alakultak ki, ahol az első katonai térképek mocsaras területeket jelöltek. A Kis- és a Nagy-Somlyó jelenleg is feltárás alatt lévő barlangjai gazdag kalcitkristály lelőhelyek. A Kenyérmezoi-patak mentén mocsári és lápnövényzetet találunk.

A falu közigazgatási területének valaha kétharmadát borító erdők csökkenésével egyenes arányban nőtt a szántók ill. beépített területek aránya. A természetes növénytakarót azonban a mészkőbányászat utóbbi százötven éve is pusztította, maradandó sebeket ütve a hegyek oldalában. A megmaradt erdők állandó és kedvelt helye a fácánoknak, vaddisznóknak, őzeknek.

A vasútépítés 1894. évi munkálatai során honfoglalás kori köznépi temetőt találtak a Kis-Somlyó oldalában. A leletanyag Vásárhelyi Géza tinnyei birtokos gyűjteményébe került, késobb azonban megsemmisült. Régészeti ásatások folytán az i.sz. I.-III. századból római kori villa épületmaradványait tárták fel. Az 1970-es években III. századi cserépedény töredékeket találtak a régészek. A falu területén előkerült leletek egy töredékét régészeti kiállítás mutatja be 2000. augusztus 18-tól az általános iskola épületében.

A jász ősök 1239 körül, a tatárok által megveretve érkeztek az országba. IV. Béla király telepítette le őket a Duna-Tisza közére, de a kunokhoz hasonló, azonos jogokat csak 1323-ban Károly Róbert királytól kaptak. “Mi -Károly Róbert Isten Kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Kunország, Bulgária Krisztushoz leghűségesebb Királya hű szolgálatukért Örök adományul adjuk a Jászoknak e földet hogy királyukat vitézül védelmezzék és szaporodjanak ezen a földön . Daban horz”

A pilisi jászok első említése (“…ac Chywach Jazones circa Chabam commorantes…”) 1325-bol való. Pilisjászfalu, mely nevében végig megőrizte iráni-oszét eredetét, azonban még valamiről nevezetes: egy 1422-es okiratról, mely hátoldalán -a máig egyedülálló- jász szójegyzéket tartalmazza. A (feltehetően) székesFehérvárról pilisJászfaluba induló küldöttség kaphatta a szótárt, hogy meg tudja magát értetni a király jász testőreivel. A letelepített jászok faluja a török alatt lakatlan területté vált, késobb a szomszédos Tinnye és Úny községek földjeivel együtt a Buda visszafoglalásában vitézkedő Miskey család birtokába került. Az 1870-es években lakóinak száma 226 fő, akik közül 146 római katolikus, 80 helvét vallású. A nagybirtok ezen a területen nem volt jelentős. A második világháborút követő első szövetkezetesítés kampányai viszonylag érintetlenül hagyták a vidéket. 1948-ban Pilishegyi Állami Gazdaság néven megalakították a gyenge termőhelyi adottságú állami területek művelését összefogó üzemet. Az állami gazdaság az 1970-es években Piliscsaba-Jászfalu akkori lakosságához képest nagyarányú betelepítést végzett. Nyírségi, hajdúsági családok érkeztek a gazdaságban való munkavállalás lehetősége miatt. Mint a település egyetlen nagyüzeme hozzájárult az óvoda, az orvosi rendelő, a négyosztályos általános iskola építéséhez. Sajnos a települést összevonások következtében Tinnyével együtt Piliscsabához csatolták. Fejlodése lelassult, pl. 1965-ben az országban az utolsók között építették ki a villanyhálózatot. A terület fejlesztési lehetősége – az érvényben lévő rendeletek alapján – minimális volt.

Az 1994. február 12-én megtartott választások alkalmával a helyi választók 86 %-a szavazott a Piliscsabától történő leválásra. Ennek eredményeként a köztársasági elnök 1994. augusztus 25-én Piliscsaba-Jászfalut Pilisjászfalu néven önálló településsé nyilvánította. A lakosság lélekszáma 2004-re meghaladta az 1350 fot. Az itt élők jelentos része Budapestre jár dolgozni. Önkormányzatunk célja az, hogy a lakosság 30-40 %-ának tudjanak a jövoben a helyi ipar és szolgáltatás fejlesztésével munkalehetőséget biztosítani.

Infrastruktúra: A község villany-, víz-, gáz-, csatorna-, telefon-, és kábel TV hálózattal ellátott. Jelenleg már több mint 70 vállalkozás jelzi, hogy a településen kialakult egy olyan gazdasági tevékenységet végző réteg, amely a helyi adottságok mellett a különböző területeken a környező települések részére is végez szolgáltatásokat.A település lakói a környezet értékeinek megóvását, gondozását egyik fontos feladatuknak tekintik.

A község életében egyre nagyobb szerepe van a helyi civil szerveződéseknek – Nyugdíjasok Egyesülete /1994/, Faluvédők Egyesülete /1995/, Polgári Kör /1996/, Hagyományőrző Egyesület /1998/, Szövetség Pilisjászfaluért /2000/, Pilisjászfalui Tájvédelmi Közhasznú Egyesület /2000/, Pilisjászfalui Polgárőr Egyesület /2003/ – , melyek ápolják a falu jeles lakóinak emlékét, összefogják a fiatalságot és az időseket, vagy őrzik a rég elfeledettnek hitt hagyományokat.

Programajánló