Üröm földrajzi helyzete
Üröm, a
Pilis hegység Nagy-Kevély-csoportjának déli részén, a
Pilisborosjenői-árok völgye felett megtelepült falu, melyet 200-300 m magas hegyek (Péterhegy: 238 m, Róka-hegy: 254 m, Kő-hegy: 333 m, Köves-bérc: 283 m) határolnak. A változatos felszínen hegyek, dombok, lejtős területek és karsztos hegyoldalak váltják egymást, rajtuk kopár legelőkkel, szőlőkkel és gyümölcsösökkel. Szántóföldek a határ nyugati felében emelkedő agyagos dombokon vannak. A falu felszíni vizekben szegény. Az Aranyhegyi-patakba folyik a Borosjenői patak vagy Cigány-árok.
A település helyzete kiválóan alkalmas budapesti vagy alföldre ill. hegyvidékre irányuló kerékpáros, gyalogos túrák szervezésére, lebonyolítására. Megközelíthető a 10-es főút (Budapest – Pilisvörösvár felől), és Csillaghegy (Óbuda) irányából. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás Solymáron és Budapesten van. Az országhatár (Esztergom-Sturovo) szinte karnyújtásnyira, kb. 40 km távolságban.
A falu nevének eredeti jelentése “malomkövek fejtésére alkalmas hely” lehetett. Talán a magyar őr-tőnek – én képzős főnévi származéka. Hangtestét az üröm növénynév magához hasonlította.
Története
A terület már a római korban is lakott volt. A 12. században a Nyulak szigeti (ma: Margit-sziget) apácakolostor birtoka volt.A 13. században a királyi vincellérek faluja volt. A vasútállomástól délre fekvő hegy lejtőjén helyezkedett el Óbudaörs, egy elpusztult középkori falu, aminek lakosai szintén szőlőt műveltek. A település alatt meghúzódó pincerendszer az ürömi borkultúra évezredes hagyományait őrzi. A 19. században már József nádor uradalma. – A nádor fiatalon elhunyt első felesége, Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (1783-1801), I. Pál orosz cár legidősebb leánya – itt talált nyughelyet. A restaurált Pavlovna sírkápolna jelenleg Üröm legfőbb nevezetessége. Pavlovna halála máig vitatott, egyesek szerint császári ügynökök megmérgezték, meggátolandó a cár és a magyarok közti kapcsolat elmélyülését.
A falu történetének megrázó eseménye volt a németek kitelepítése a második világháborút követően. Üröm településen a statisztikák szerint 1448 embert fosztottak meg javaitól és telepítettek ki. Ez volt az egyik legnagyobb méretű kitelepítés az országban.
Jelene ![]()
A település fejlődését jelentősen befolyásolja, a főváros közelsége. Arculata hasonló a Budapest környéki kertvárosokéhoz. Az utóbbi években három hatalmas lakóparkkal is bővült. A falu távlati fejlesztését alapvetően az épülő M0-s autópálya nyomvonala határozza meg. Ennek a pontos helye ma még nem ismert, de több változat szerint közvetlenül a falu belterülete mellett haladna.
forrás: http://www.urom.hu
