Települések » Szentendre
2015.09.25

SZVETI ONDREJ – A szerb város

Ahogyan a török előrenyomult a Balkánon, úgy kezdett egyre több balkáni főúr és főpap népével együtt észak felé húzódni. Azt remélték, hogy Magyarországot már nem tudják elfoglalni a törökök. Egyes források szerint bolgárok, majd dalmátok már a XV. században megjelentek Szentendrén is. Az utolsó, a legnagyobb menekültcsoport – mintegy hatezren – már a török uralom után, 1690-ben érkezett a romos, szinte lakatlan városba. Vezetőjük III. Arsenije Carnojevics pátriárka volt.

2015.09.25
A változások kora

A XIX. század első felében is – az előző évtizedekhez hasonlóan – hatalmas árvízek és tűzvészek dúltak a városban, elpusztítva sok polgár minden vagyonát. A legnagyobb árvíz – ami egyébként országos méretű csapás volt – 1838. március 13-án öntötte el a város alacsonyabban fekvő részeit. Százhetvenhét ház dőlt össze. A Péter Pál és a Kör utca egy-egy házának falán még ma is jelzi a korabeli tábla a víz legmagasabb szintjét. “Die Wasser hohe den 14 marz, 1838” felirattal.

2015.09.25

SANCTUS ANDREAS – A középkori Szentendre

A magyarság a IX. században vette birtokába Szentendrét és környékét. A honfoglaló Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán fejedelem foglalta el. Serege és népe az itt talált római őrhelyet erődítménynek használta. Településük ettől északra, a mai Orbán kereszt környékén alakult ki. A feltárások szerint már a X. században itt temetkeztek.

2015.09.25
A Római Birodalom keleti határa a Duna vonala volt. A folyam partjain húzódó erődrendszernek, a limesnek fontos erőssége volt a szentendrei Ulcisia Castra – magyarul: Farkasvár. A II.század első éveiben épült a mai Dunakanyar körút-Paprikabíró utca-Római sánc köz által határolt területen.
Programajánló