Települések » Piliscsaba

Piliscsaba

2015.09.22
2015.09.22

Piliscsaba a Pilist és a Budai-hegységet elválasztó völgyben, kb. 200 méter magasan megtelepült falu. Területén ered a Kenyérmezői-patak. Az erdők uralkodó fafaja a tölgy. Igen fontos utak haladnak át a vidéken. A Buda és Esztergom közötti, Bécs felé vezető országos jelentőségű út, a mai 10-es számú főút az Árpád-kortól kezdve adatolható, de egyes szerzők szerint már a rómaiak idején is használták. A legújabb időkben ehhez az úthoz kapcsolódik az Esztergom-Budapest vasútvonal.

A község nevét a néphagyomány Csaba királyfira vezeti vissza. A monda szerint Piliscsaba és Tinnye határán volt Attila fiainak, Csaba királyfinak és Aladárnak az összecsapása. A helynév valószínűleg török eredetű személynévből keletkezett, magyar névadással.

Piliscsaba területe évezredek óta lakott hely. A Kálvária-domb keleti oldalán késő bronzkori urnasíros kultúra temetkezési helyét találták meg 1955-ben. A Rác-völgyben rézkori és La Tène-kori leletek kerültek elő. Ugyanezen a lelőhelyen a II. század második fele és a IV. század közepe között funkcionáló lakóépület állhatott. Az előkerült római falak, kerámiatöredék és egyéb leletek villaépület vagy egy őrállomással összeépített villa fennállását bizonyítják. Ugyancsak a község déli részén, a téesz-majorban és a Végső utca egyik házának udvarán római vízvezetékcső került elő. Bél Mátyás, a XVIII. század egyik legnagyobb tudósa Csabán latin feliratú sírköveket és épületmaradványokat figyelt meg.

A középkorban Piliscsabát Csabának vagy Nagycsabának hívták, megkülönböztetve az Esztergom vármegyei Kiscsabától. A terület a pilisi erdőispánsághoz, majd az ebből kialakult Pilis vármegyéhez tartozott. A középkori Csaba régészeti leletek tanúsága szerint a mostani temetőtől délkelet felé, a mai 10-es út mellett lehetett, itt állhatott a falu középkori temploma is. A korábban említett rác-völgyi régészeti lelőhelyen is kerültek elő Árpád-kori leletek.

Csabát 1263-ban említik először az oklevelek, amikor Moys hercegi tárnokmester és Sándor fia Sándor osztozásakor közös birtok maradt. 1272-ben Moys nádor annak a nyúlak szigeti (ma: Margit sziget) domonkos apácakolostornak adományozta a falut, ahol két leánya is apáca volt. De Vio bíboros, pápai legátus 1524-ben megerősítette az apácákat kegyúri jogaikban. A középkorban tehát Csaba a margitszigeti domonkos apácák birtokában volt.

1541-ben Buda török kézre került. A török defterekben Csaba pusztaként fordul elő. Az 1690-es megyei összeírásban egy sor olyan hely szerepel pusztaként, amely még a török alóli felszabadító háború előtti években lakott volt, így Csaba is. A török elől az apácák elmenekültek. A török hódoltság után a Budára 1714-ben visszatérő klarissza apácák lettek a falu birtokosai, mivel a margitszigeti domonkos apácák birtokait II. Mátyás király nekik adományozta.

Piliscsaba az 1690-es évek elején népesedett be újra. Az ekkoriban érkező telepesek azonban nem maradtak tartósan itt, hanem továbbmentek. A XVIII. század első évtizedében érkeztek meg azok a szlovák telepesek, akik már végleges otthonuknak választották a falut. A katolikus plébánia 1711-ben alakult meg. Piliscsabát a XVIII. század közepéig szlovákok lakták, Mária Terézia uralkodásától kezdve érkeztek meg a sváb telepesek, akik a XIX. század elejére többségbe kerültek. A klarissza rend 1782-es feloszlatása után Piliscsaba a Vallásalap tulajdonába került. 1785-ben állított fel egy Gaillard nevű francia mester uradalmi engedéllyel a községben egy Liqueurs-Fabrique-ot. Áruja igen kelendő volt az országos jelentőségű pesti vásárokon is. Csabán a XVIII. század végén volt vendégfogadó, vasáru-lerakat és –bolt, valamint iskola is. Földjét az úrbérrendezéskor első osztályúnak minősítették, szőlői jók voltak és az erdőből elegendő fát lehetett kitermelni. Munkalehetőség a közeli kőbányában adódott, és a falusiak termékeiket a Budára vezető út miatt könnyen értékesíthették.

Csaba 1808-ban József nádor tulajdonába került. József nádor II. Lipót magyar király hetedik fia volt, 1796-tól pedig ötven éven át Magyarország nádora. Harmadik házasságából származott József Károly főherceg, aki később fontos szerepet játszott Piliscsaba történetében is. József nádor Piliscsabát uradalma központjává tette. A XIX. század közepén Fényes Elek leírása szerint a faluban minden ház előtt volt egy kis kert, ami nagyon csinossá tette a települést. Az utazó megpihenhetett a vendégfogadóban. Az erdőben akác- és más faültetvények voltak, a lakosság vagyonos volt, állattenyésztéssel, burgonya- és dohánytermesztéssel foglalkozott. József nádor után a falu birtokosa fia, József Károly főherceg lett. 1867 után ő szervezte újjá a magyar honvédséget. József Károly azzal vívott ki magának népszerűséget Magyarországon, hogy kimutatta: magyar főherceg és együtt érez a magyarokkal. Az ő felesége volt Klotild szász-koburgi és gothai hercegnő, akiről Klotildliget a nevét kapta.

1895-ben nyílt meg az Esztergom-Budapest vasútvonal. A Piliscsaba mellett épített alagút máig az ország egyik leghosszabb vasúti alagútja. A vasútvonal mellett József főherceg saját uradalmából villatelkeket parcellázott ki, és ezzel egy nyaralótelepet hozott létre, a mai Klotildligetet. A kövezett, fásított utakkal behálózott, szépen tervezett telep főleg a budapesti hivatalnokokat és tisztviselőket vonzotta. A laktanyák közelsége is szerepet játszott abban, hogy később, az 1920-as években a katonai elit tagjai is vásároltak itt villákat, mint például Nagybaczoni Nagy Vilmos, a későbbi honvédelmi miniszter vagy Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök. 1925-ben vált el Piliscsabától az igen gyorsan fejlődő Klotild nyaralótelep. Neve ideiglenesen Klotildfalva, 1926-tól pedig Klotildliget lett. A klotildligeti római katolikus plébániatemplom a vincés nővérek által ajándékozott telken, 1941 és 1944 között épült fel, Frank Ágost és Goszleth Lajos, a Központi Egyházművészeti Hivatal titkárának tervei alapján. A templom Klotild téren található.

Piliscsaba területén 1898-tól kezdve négy évtized alatt 5 szerzetesrend telepedett le, illetve alapított valamilyen intézményt. A lazaristák 1898-ban jöttek Piliscsabára, a vincés nővérek 1905-ben nyitották meg nővérotthonukat, a Szentségi Jézus Szolgálói Kis Társasága a Szent József Hospicium formájában 1929-ben kezdett működni Klotildligeten, az angolkisasszonyok 1939-ben nyitották meg polgári iskolájukat, a megváltós nővérek 1942-ben nyitották meg házukat. Ez az időszak az evangélikus egyház szempontjából is jelentős volt. 1916-ban vásárolták meg azt a területet, amelyen ma a Béthel Missziói Otthon működik. 1924-ben pedig Piliscsabán alakult meg Pauer Irma vezetésével a Fébé Diakonissza Egylet. A következő években került tulajdonukba a Béthel területén kívül a mai Siló Társasotthon területe is.

A szovjet csapatok 1944. december 25-én érték el Piliscsabát. 1946-ban Piliscsabáról is kitelepítettek a német nemzetiségű lakosság jelentős részét. 1947-ben a helyi szlovákok egy része önként ment el Csehszlovákiába a kitelepített, elűzött felvidéki magyarok házaiba. Piliscsabára is sok felvidéki magyar került. 1948-ban államosították az angolkisasszonyok iskoláját. 1950-ben betiltották a szerzetesrendek működését Magyarországon. A lazarista rendházból tanácsháza lett, a vincés nővérek otthonában mezőgazdasági iskola kezdett el működni, amely jelenleg a Szent István Egyetemhez tartozó Mezőgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium. A megváltós nővérek nyaralóházában 1959-ben az Egyházi Szeretetszolgálat szociális otthona létesült szerzetesnővérek számára, a Szent József Hospicium helyén pedig állami szociális otthon kezdte meg működését. A Fébé Diakonissza Egyletet is feloszlatták. A Béthel területén, amely az evangélikus egyház tulajdonába került, testi és szellemi fogyatékos gyermekek otthona létesült. 1949-ben Klotildliget nevét Pilisligetre változtatták, 1950-ben pedig visszacsatolták Piliscsabához. Neve hosszú időre Piliscsaba-alsó lett. Klotildligetre, a korábbi nyaralótelepre gyanakodva tekintett az új rendszer és Budapestről „osztályidegeneket” telepített ki ide.

Az 1950-es években többször töltötte szabadidejét Klotildligeten Sík Sándor piarista szerzetes, költő.
1983-ban alakult meg a Pilisligeti Baráti Kör Községszépítő és Természetvédő Egyesület. Az egyesület célja Klotildliget természeti értékeinek megóvása mellett a nyaralótelep-jelleg fenntartása volt. A Kör összefogta a községért tenni akarókat. Az első civil szerveződés volt Piliscsabán. 1983-ban a Kör elérte Piliscsaba-alsó vasúti megálló nevének Klotildligetre változtatását. Ez az eredmény jelkép értékű volt. Az egyesületet már 1985-ben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Széchenyi István Emlékplakettel tüntette ki. Működésének eredménye volt az is, hogy a Pest Megyei Tanács 1990-ben védetté nyilvánította Klotildliget fasorait és egyes fáit. A szervezet 1990-ben vette fel a Piliscsaba-Klotildliget Községszépítő és Természetvédő Egyesület nevet. Az 1980-as években egy nagyobb arányú betelepülés kezdődött el Budapestről Piliscsabára, amellyel főleg értelmiségiek költöztek ide.

Az 1989-es rendszerváltozással beköszöntő korszak alapjaiban változtatta meg a község életét. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ideköltözése, a szerzetesrendek visszatelepülése és új intézmények létrehozása eldöntötte, hogy Piliscsaba oktatási-kulturális központ lesz. Mára az óvodától az egyetemig terjedő teljes katolikus intézményrendszer működik a községben. A Szent László Óvodát a megváltós nővérek működtetik, ugyancsak ők hozták létre nővérotthonukat, a Nagyboldogasszony Házat a Kálmán király utcában. A Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium az angolkisasszonyok iskolája. Egyetemi kollégiumot tart fenn az Egyházközségi Nővérek Társasága, a Mária Szíve Leányai Társasága és a lazarista kongregáció is. Azok számára is létesültek azonban oktatási intézmények Piliscsabán, akik nem kívánják felekezeti oktatásban részesíttetni gyermekeiket. A Waldorf óvoda, a Palánta Iskola és német nemzetiségi iskola, az önkormányzati iskolákkal és óvodákkal együtt sokféle választási lehetőséget kínálnak a szülőknek. A községben működik egy mezőgazdasági gépészeti szakközépiskola is, amely a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyakorlóiskolája. 1991-ben alakult meg az 1019. számú Csaba királyfi cserkészcsapat. A községben lehetőség nyílik gyógylovaglásra és a karate gyakorlására is.

Az evangélikus egyháznak is fontos intézményei működnek Piliscsabán: a Béthel Missziói Otthon országos konferenciaközpont, itt található az evangélikus templom is. A Siló Önálló Élet Központ és Társasotthon pedig mozgássérültek otthona, de a szaunát és úszómedencét a község lakossága is igénybe veheti.

Az 1998-as önkormányzati választások után megalakult a helyi német és szlovák kisebbségi önkormányzat, 2002-ben pedig a cigány kisebbségi önkormányzat is. Piliscsabán élt gyermekkorában Marno János költő, és itt él jelenleg is Földes László, Hobo.

forrás: http://www.piliscsaba.hu Csíky Balázs