Települések » Pilisborosjenő

Pilisborosjenő

2015.09.25
2015.09.25

Pilisborosjenő rövid története

Pilisborosjenői Medence Nagy-Kevély (537) Kis-Kevély, Ezüsthegy (405), Kőhegy (337), szemben Kövesbérc és más dombok kőzetszerkezetében dolomit, mészkő, pannonüledék homokkő breccsa és lösz 200 millió év időrendjében mutatható ki. A felszíni talaj agyagos, vagy meszes. Utóbbi évmilliók földmozgásai ÉNY-DK Nagy-Kevély vonulatot és lezökkenéssel ugyanilyen irányú, mély medencét hoztak létre, ebben alakult ki Pilisborosjenő község. Az ófalu fővárostól ÉNY-ra, 0 km kőtől 13 km-re, erdős hegyekkel övezve, völgy mélyén csordogáló, hajdan bővizű patak két oldalán települt. Mára új stílusú házaival felkúszott az erdőkig. Pilisborosjenőhöz tartozik hosszan a 10-es főútvonal - a Bécsi út - egyik oldala.

Pilisborosjenő ófalu részének látképét ma is uralja a templom. A Nagy-Kevély csúcsáról csodás panoráma nyílik hegy-völgyekre, környező falvakra, a Duna szalagjára. Ősidők Kutatások bizonyítják a solymári és a Mackóbarlang eszköz-leleteire alapozva, hogy e vidéken ősember is élt. Késő bronzkori urnasírok kerültek elő a község Malomdűlő nevű részén. A római korból több útvonal, pl. a mai Szőnyből Aquincumba vezető egyik út településünkön át vezetett, ép részlete található a Nagy-Kevély alján. Lazareth településrészen római sírokat, másutt érméket találtak. E korból származik a település Vinidinum neve is.

1000-től Jenő honfoglaló törzsből származók letelepedése miatt került a település nevébe, Boros már a római időktől bortermelésre utalást viszi tovább. Levéltári anyagokban sok névváltozat lelhető fel. (pl: Borusieneu, Borusienew, és még sok írásmóddal Borosjenő, majd Weindorf. Ma Pilisborosjenő. Több települése felvette nevébe a Pilis előtagot, megkülönböztetésül hasonló nevű más településektől).

Legkorábbi oklevél 1284-ből való, majd levéltári birtok-csere, és adólajstromok tartalmazzák Borosjenőt, mint lakott helységet. 1351-ben adták el a pálosok a borosjenői szőlőbirtokot óbudai Klariszáknak, kiket, majd egymást a birtoklásban többször és többen háborgattak. 1525-től a király visszaadta szigeti premontrei prépostságnak a Podmanitzky Mihály által elfoglalt Borosjenőt, melyhez ekkor 4 jobbágytelek tartozott. Egyházi forrás még 1770 körül is a Szt Klára apácák birtokaként jegyzik, ahogy az a török időkben is maradt e forrás szerint.

Török-kor Mohácsról Budára vonuló törökök felégették a falut, mint sok sorstársát. 1580 körül Borosjenőt a Budai szandzsákhoz tartozóként említik, Üröm és Solymár ekkor puszta. Újratelepítés Budától Eszékig elnéptelenedett vidékekre a földesurak kérésére a császár telepeseket hozott, földműveseket, kézműveseket, úton, vagy a Dunán 1696-tól. A századforduló nem kedvezett a folytatásnak. A Rákóczi szabadságharc, spanyol örökösödési háború után a 20-as években újra lendületet kapott és III. Károly, Mária Terézia, II. József alatt zajlott a 3 nagy betelepítési hullám. Zömmel katolikus, vagy arra áttért németség nem mind svábok érkeztek. Pestis, tűzvész, kolera 1739-ben érte el Weindorfot a pestis járvány. Amíg élt, vezette a falu papja az anyakönyvet, a későbbi áldozatokat, kihalt családokat levéltárból lehetett azonosítani. Az újraindult fejlődést Mária Terézia Urbáriumának birtok-adatai mutatják. 1782-ben József nádor tulajdonába került Weindorf is. 1826 áprilisban nagy tűzvész pusztított. 1831-ben a Galíciából behurcolt kolera járvány ide is elért.

Forradalom, szabadságharc 1848-as összeírásban 3 borosjenői honvéd van jegyezve. Filoxéra A faluban jelentős erdőgazdálkodás folyt, völgyfekvéssel korlátozott szántó- és legelő-terület szűkössége miatt csak átlagos mennyiségű az állatállomány. A lakosság száma növekvő, a határ szűkös, sok borosjenői vásárolt a környező települések földjeiből. 1895-ös összeíró bizottság kifejezetten jómódúnak, szorgalmasnak, józan életűnek nevezi a lakosságot, mely egész évre talál munkát, sőt nagy munkaidőben más községekből jönnek ide, írják. 1895-98 közötti sertésvész után már csak kevés disznót tartottak. Szőlőtermelés római kortól jellemző, de a századvégi filoxéra járvány után a 244 kataszteri hold szőlőterület, harmadára csökkent. Nagyobb telepítés csak most 20 éve történt, az Ezüsthegy oldalán.

1898-ban írják Borosjenőről: a falu inkább Steindorf, mint Weindorf, sokkal többen élnek kőfaragásból, mint bortermelésből. I. Világháború Az I. világháborúban a falubeliek olasz, orosz, szerb és román frontokon harcoltak, 372 főből 67 halt hősi halált, hadiözvegyeket és árvákat hagyva hátra. 1925 óta áll a hősök emlékköve a templomkertben. A csonkult trianoni Magyarország és az 1929-es gazdasági világválság nehéz helyzetet teremtetett. Monarchia felbomlása, a kommün és a millpengő után Horthy 25 éve alatt a közigazgatás helyreállt. 30-as évek elején a német nevek magyarosítása elvárt volt, ez volt az első magyarosítási hullám. II. Világháború A Felvidékre bevonulás, Észak-Erdély visszacsatolás után a Balkánon már háború, majd 1941-től a II. világháború dúlt. 16-44 éves kor között minden férfi katona lett. 1942-43 telén sok borosjenői fiatal halt hősi halált, vagy esett fogságba a Donnál, vagy a visszavonulás alatt. A szovjet megszállás Borosjenőt a Karácsony előtti és utáni napokban érte, Buda elfoglalásáig front mögötti hadtáp-terület lett a falu. Pilisborosjenő a II. világháború után is 70 hősi halottat gyászolt. A II. világháborúból a monográfia sok információt tartalmaz. E kor történeteit még őrzik a túlélők és családjaik. Kitelepítés A kitelepítési törvény szerint Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki 1941-es népszámláláskor német nemzetiségűnek, vagy német anyanyelvűnek vallotta magát, vagy tagja volt a Volksbundnak, a Magyarországi Németek Népi Szövetségének, vagy aki visszavette eredeti német nevét. 1941-ben a népszavazáskor Borosjenő lakossága 1862 fő, ebből 1541 német. A nem németek az orvos, tanítók, tisztviselők, illetve az újtelep a Bécsi úti településrészen lakók között voltak. 1946 április 27-én, az ürömi búcsú szombatján csatolták a borosjenőieket a második ürömi transzporthoz. A solymári vasútállomásról marhavagonokban indították őket. A második borosjenői transzportot május 2-án indították. A kitelepítettek leszármazóinak zöme Steinheim am Albuch-ban és környékén él. Hogy az országból összesen hány főt telepítettek ki, azt a történelem tartja számon. Pest Pilis Solt Kiskun vármegyéből, mintegy 30 községből, több, mint 40 ezer főt. Kevesen tudtak mentességet szerezni, kikerülni valamiképp a kitelepítést. Még kevesebben voltak - s már nem élnek - a hazaszököttek. Betelepítés A kitelepítettek ingatlanaiba, ingóságaikba, 195 házába, földjére több turnusban hoztak Szigetmonostorról, Mezőkövesdről, Erdélyből, Felvidékről családokat. Neves művészek is kaptak itt kitelepítés után megüresedett - házat akkoriban. Negyvenes évek végére a lakosság mindössze 10 %-át tette ki az őslakosság Borosjenőn.

1956 Közel zajlottak hozzánk a lelkesítő események, de helyben nem voltak fegyveres harcok. Elvittek 2 ávóst, épségben hamar hazatértek. Három borosjenőit elhurcoltak és majd egy évig fogva tartottak Kistarcsán. 1957-ben vitték el papunkat, gyógyszerészünket és még két férfit. Mára ők már nem élnek. Rendszerváltásig A Kádár korszak szegénység, de relatív létbiztonság, félelem, hangadók, besúgók jegyében telt, vagyis úgy, mint másutt az országban. 1948 szeptemberben alakult az első TSZ Szikra néven, 1959- re többek beléptek, másokat kényszerítettek. Sokan gyári munkásnak álltak, de voltak helyi iparosok, kereskedők is. 1965-ben egyesült az ürömi és borosjenői MGTSZ Magyar-bolgár barátság néven, hamarosan megszerezte a murvabányát. Több környező települési TSZ csatlakozásával, egyesülésekkel hatalmas lett a Rozmaring TSZ, melyből 1990-ben Üröm és Pilisborosjenő kivált. A megszűnés után felosztott vagyont 1996-ban kapták meg a borosjenői tagok, mintegy 200 hektárt. Nyugdíjasok kapták a Malomdűlőt, és hamarosan el is adták. 1950-től 70-ig külön Tanácsa volt Pilisborosjenőnek, 1970-től Ürömmel közös tanácsa, Üröm központtal, mely idő alatt itt helyben csak néhány helytartó, tanácstag vitte az ügyeket.

1989 vége óta Pilisborosjenő ismét önálló község. A szétválást sok erőfeszítés előzte meg, de a kitartást siker koronázta, s nyilvánvalóan sok kompromisszum kísérte. Mint minden szétválást, ezt is úgy élte meg valószínűleg mindkét település, hogy megrövidítették. Pilisborosjenő közigazgatási területe ma azonos az egyesítés előttivel. Rendszerváltás óta Pilisborosjenő újra önálló léte tehát gyakorlatilag egyidős a rendszerváltással. Ma falunkban kizárólag mezőgazdaságból nagyon kevesen élnek. A kárpótlásra jogosultak mindösszesen mintegy 100 hektár területet kaptak, jelentős része köves, meredek, nehezen művelhető, a jogosultak idősek, eszközöket nem kaptak a mezőgazdasági munkához. A művelhető területek nagyobb részét haszonbérlők művelik. Az aktív korú lakosságából a dolgozók kisebb részben kisvállalkozók, többségben bejárnak Budapestre, vagy más közeli településen alkalmazottak.

Alacsony a regisztrált munkanélküliség, de sok az aktív korú eltartott.
A helyi önkormányzat képviselő-testülete ma polgármesterrel együtt 12 fő, Polgármesteri Hivatala a Művelődési Házban van elhelyezve. Német nemzetiségi kisebbségi önkormányzat működik a faluban. Minden képviselő független, nem domináns a faluban pártok működése.
Mindig is voltak, s ma is van sok civil szervezet. Sportegyesület működik több szakosztállyal, van 120 éves önkéntes tűzoltó egyesületünk, polgárőrségünk. A civil szervezetek sorában a 2 legnagyobb a Pilisborosjenői Községvédő, és az Összefogás Pilisborosjenőért Egyesület. Van egyesületük a német hagyományokat őrző, és a magyar hagyományokat ápoló dalköröknek, gyermek-ifjúsági népi-tánc csoport, Nyugdíjas Klub, köz és magánalapítvány is működik.

Van Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapképző Iskolánk, még nincs tornaterme. Van öreg Óvodánk, újat tervezünk. Missziós Házunkban nappalra is van helyük az időseknek, de keressük a megoldást hatékonyabb költség-felhasználású gondozásukra. A halálozási arány az országos átlagnak felel meg, de a 60 éven felüliek várható élettartama magasabb, a korábbi természetközeli életvitel miatt. Szűkös orvosi rendelőnk helyett a legközelebbi jövőben épül új Egészségház. Az infrastruktúra jónak mondható a faluban. Van vezetékes víz, villany, telefon, gáz, csatorna és szennyvíztisztító. A falu legnagyobb részén már hozzáférhető kábeltelevízió, és szélessávú gyors internet. Külső közlekedési kapcsolataink nem kielégítők. A 10-es főút esetenként járhatatlan, zajos, bűzös. Belső útjaink zömmel murvázott földutak, völgyfekvésből adódó vízelvezetési gonddal súlyosbítva, állapotuk nagyon rossz! Készülnek a tervek utcák burkolására, együtt a felszíni vízelvezetéssel.

Sok tervünk van, megvalósításukhoz tőkét kell teremtenünk. Legfőbb értékünk és vonzerőnk: csendünk és jó levegőnk. Legfőbb problémánk az M0 körgyűrű, mely ezt az értéket veszélyezteti, ezért csak föld-alatti kivitelével érthetünk egyet. 2002 tavaszától van Településszerkezeti Tervünk, Helyi Építési Szabályzatunk Szabályozási Tervünk, melyek esetenként változnak is testületi döntések révén. Az utóbbi évtizedekben - fővárosi agglomeráció más településeihez hasonlóan - dinamikusan nő a falu lélekszáma, ma az állandó, bejelentett lakos 3400 fő, de sok üdülő- tulajdonos is itt vesz igénybe az év nagy részében a közszolgáltatásokat. Növekszik a lakóházak száma, az építési telek iránti kereslet. Megyében, Régióban, sőt országos szinten is előkelő helyen állunk képzettség és jövedelem statisztikákban, jobb a gyermek-korúak aránya is az átlagosnál, a fiatal beköltözők révén.

Pilisborosjenő tagja a pilisi kistérség KÖTET társulásnak, és annak minden tagjával együtt a Pilis-Buda-Zsámbék többcélú önkéntes önkormányzati társulásnak.

Kedves Érdeklődők! Ezzel el is érkeztünk a jelenhez, melynek dokumentumairól, aktuális eseményeiről, adatairól a honlap sok más fejezetében tájékozódhatnak.

Küller János

polgármester

forrás: http://www.pilisborosjeno.hu