Pilis...
2012.01.19
2012.02.14
A kirándulók az Üröm–Esztergom vonaltól a Dunáig nyúló hatalmas háromszöget uraló hegyeket Pilis néven emlegetik. Az 1970-es és ’80-as évek földrajztudományi kutatásai eredményeképpen a Gerecsét és a Budai-hegységet is magába olvasztó Dunazug-hegységből – eltérő domborzata és felszíni formái miatt – az Észak-magyarországi-középhegységhez sorolták át a Visegrádi-hegységet.
A Dunántúli-középhegység legkeletibb tagja. Nem magas, de természeti szépségei miatt sokan felkeresik. Fő csúcsa a Pilis (756 m). A Pilis hegységet a Kétbükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Visegrádi-hegységtől. Nevét legmagasabb csúcsáról, a Pilis hegyről kapta, eredetileg kopasz hegytetőt jelen.
600 m feletti csúcsai
- Pilis vagy Pilis-tető (756 m, a Dunántúli-középhegység legmagasabb csúcsa)
- Nagy-Bodzás-hegy (717 m)
- Nagy-Szoplák (710 m)
- Kis-Szoplák (686 m)
- Vaskapu-hegy (651 és 645 m – nem azonos az esztergomi Vaskapuval)
Jelentősebb barlangjai
- Ajándék-barlang, Pilisszentlélek
- Leány–Legény–Ariadne-barlangrendszer, Pilisszentlélek
- Mackó-barlang, Csobánka
- Macska-barlang, Csobánka
- Papp Ferenc-barlang, Pilisszentlborosjenő
- Pilisszántói-kőfülke, Pilisszántó
- Sátorkőpusztai - barlang, Esztergom
- Szent Özséb-barlang, Pilisszentkereszt
- Szopláki-ördöglyuk, Pilisszentkereszt
- Vacska–Rejtekút-barlangrendszer, Pilisszentlélek
- Ziribári-barlang, Pilisszántó